| |
www.fazekas.hu
A www.fazekas.hu domain a következő oldalakkal van jelen a lapozz.hu témaoldalain
|
Mondd meg, mit eszel, s megmondom, ki vagy.
Költő, drámaíró (1898-1936)
1817. március 2-án született Nagyszalontán. Tizenhat éves koráig otthon nevelkedett; előbb szülei oktatták féltő gonddal kései gyermeküket, majd a helyi iskolában tanult és segéd-tanítóskodott. 1833 novemberében a debreceni kollégium főiskolai tagozatára került, ? tógátus? Diák lett, de egy év múlva anyagi nehézségek miatt megszakította tanulmányait; 1834 márciusától egy évig Kisújszálláson lett segédtanító, majd visszatért a kollégiumba. 1836 tavaszán színésznek állt Debrecenben, később egy vándortársulat tagja lett, s a társulattal Máramarosszigetig jutott. . .
A szimbolizmus őshazája Franciaország
" A kincs legyen közkincs"
Nyikolaj Vasziljevics Gogol orosz elbeszélő, regény- és drámaíró. 1809. április 1-jén született Velikije Szorocsinciben, ukrán kisnemesi családban. Főbb művei: A köpönyeg, A revizor, Az orr, Egy őrült naplója, Holt lelkek
Charles Baudelaire francia költő. Művei:Az istenember, Romlás virágai (1821. április 9 - 1867. augusztus 31). Apja vagyonos, magasabb rangú hivatalnok volt, művelt ember, műkedvelő festő, a 18. századi felvilágosodás híve. Második felesége egy (nála harmincöt évvel fiatalabb) árvalány lett - ebből a házasságból született a költő. Apjához kitűnő viszony fűzte: az öreg maga tanította meg írni-olvasni, fejlesztette művészi ízlését. 1828-ban, apja halála után anyja feleségül ment egy diplomatához, a későbbi Aupick tábornokhoz (aki konzervatív szemléletű katonatiszt volt, konstantinápolyi követ, majd szenátor).
Márai Sándor magyar Kossuth-díjas író, költő, drámaíró. Művei: Egy polgár vallomásai, A szegények iskolája, A gyertyák csonkig égnek, Csutora, Harminc ezüstpénz. (1900. április 11 - 1989. február 21)
Tóth Árpád magyar költő, műfordító. Művei: Hajnali szerenád, Létektől lélekig, Örök virágok (1886. április 14 - 1928. november 7) Aradon született, 1886. április 14-én. Debrecenben nőtt fel, apja, Tóth András szobrász volt. 1905-től magyar-német szakos hallgató a budapesti egyetemen. Verseit debreceni lapokon kívül A Hét, a Vasárnapi Újság, 1908-tól a Nyugat is közölte. 1909-ben anyagi gondok miatt abbahagyta tanulmányait, visszament Debrecenbe, helyi lapok munkatársa lett. Tüdőbaját hegyvidéken próbálta gyógyítani.
Radnóti Miklós magyar költő. (1909. május 5 - 1944. november 9). Eredeti neve Glatter Miklós. Születése anyjának és ikertestvérének az életébe került; 11 éves volt, amikor apja meghalt. Nagybátyja, Grosz Dezső gondoskodott róla, az ő kívánságára szerzett kereskedelmi érettségit 1927-ben, a csehországi Reichenberg (ma Liberec) textilipari szakiskolájában. Szerepelt a Jóság 1929 című antológiában, és néhány rövid életű folyóirat szerkesztésében is részt vett (1928; Kortárs). Két és fél évet nagybátyja vállalatánál dolgozott.
Batsányi János magyar költő. Tapolcán született 1763. május 9-én. Kispolgári család fia, apja vargaként kereste családjának a kenyeret. Gimnáziumi tanulmányait Keszthelyen, Veszprémben és Sopronban, a filozófiai tanfolyamot 1783-tól Pesten, a piaristáknál végezte. Itt tanára, Horányi Elek felébresztette történelmi érdeklődését. (1763. május 9 - 1845. május 12).
Krúdy Gyula magyar író halála. (1933. május 12 - 1878. október 21) Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia szobalány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze.
Alekszandr Szergejevics Puskin orosz költő. (1799. június 6 - 1837. február 10). Apja franciául írogatta verseit, míg nagybátyja, akinek jóvoltából Puskin már korán megismerhette Karamzint és Zsukovszkijt, az orosz irodalom jeles képviselőit, ismert költő volt. Anyai ágról Puskin Nagy Péter afrikai származású testőrének volt leszármazottja. Gyermekkorát azonban nem annyira a család légköre befolyásolta, hanem a líceumnak, a Carszkoje Szelónak a szellemisége, bár dajkája és annak népi kultúrája iránt érzett szeretetét költői emlékezete mindvégig megőrzi.
Karinthy Frigyes magyar író, költő. (1887. június 25 - 1938. augusztus 29). Apja Karinthy József tisztviselő, anyja Engel Karolina; Frigyes a család ötödik gyermeke. 1893-ban meghal édesanyja. Anyjának korai elvesztése, az eleven szellemi környezet és Budapest világvárossá fejlődése meghatározó gyermekkori élménye. Testvérei, Etelka és Elza festőnövendékek, Emília rendkívüli nyelvtehetség. Frigyes - a műkedvelő filozófus és tudós apa, a magyar Filozófiai társaság egyik alapító tagja révén - költő és filozófus baráti kör, képzőművészeti, irodalmi, filozófiai viták légkörében nevelkedett.
Bizonyos linkekhez nincs leirás! Ismertető írása erőssen javasolt! Kérd a szerkesztőt a linkek módosítására, és írj informatív ismertetőt!
|
Érdekelhet:
Domain IP-címének kiderítése
Felejtsd el a papírcetliket és kezeld jegyzeteidet on-line!
Valutaváltó és árfolyamok, napi frissítéssel
Domainnév foglaltságának ellenőrzése
|
|
|